Bali hagyományos táncai közé tartozik a Kecak tűztánc, más néven a “majmok kántálós tánca”, melyet 1930. körül alkottak meg, s mely tánc, előadás mára már nemzetközileg is ismert, mint Bali egyik legjellemzőbb tánca (a Barong és a Legong tánc mellett).
Míg a legtöbb balinéz táncot a gamelán zenekar kíséri, addig a Kecak táncban semmilyen zenei háttér nincsen, csak egy férfi kórus (60-100 tag), akiknek ritmikus kántálása, s a pattógó stílusban, különböző hangtónusban ismételt “Keh-chack” hangja adja az előadás fő különlegességét és a “zenei” aláfestést.
A Kecak tánc alatt előadott történetek mindig a hindu Ramayana eposz egyes meséit dolgozzák fel, mely eposzból egyébként Bali szinte összes művészeti és kulturális ága táplálkozik, erre épül.
A férfiak a kórusban fekete-fehér kockás sarong-ot viselnek derekuk köré tekerve, ruhátlan felsőtesttel, szorosan egymás mellett ülve törökülésben a földön egy koncentrikus körben, a kör közepén egy központi helyet fenntartva a főszereplő táncosoknak.
A Kecak a Ramayana eposz egy rövidített változatát mutatja be a táncosokkal, akik eljátszák a fő karaktereket, mint Rama, Shinta, Ravana, Lakshmana, Hanuman és Sugriva.
A történet általában mindig onnan kezdődik, amikor Rama herceg bemegy az erdőbe Shinta-val a feleségével és Lakshmana-val a bátyjával. Az erdőben a démon Ravana elrabolja Shinta -t és bebörtönzi őt a kastélyába. Rama segítségért iramodik és elküldi Lakshmana-t, hogy keresse meg a barátját Sugriva-t, a Majom Királyság uralkodóját. Sugriva saját tábornokát, Hanuman-t küldi, hogy nézze meg Shinta -t Ravana palotájában, majd Rama végül csatát indít Ravana ellen, hogy visszaszerezze feleségét.
Először Ravana van nyerő pozícióban, míg nem Sugriva és Hanuman megérkezik egy majomcsapattal, Rama segítségére, s végül Sugriva nyeri meg a csatát.
A férfikórus “chack” kántálása, éneke jelenti a majomcsapatok hangját. Az egyetlen zenei háttér a finoman csilingelő csengettyűk hangja, amik a táncoló főszereplők bokája köré van rögzítve.
A Kecak tánc eredete:
A Kecak tánc valójában egy ősi balinéz rituáléból származik, amit “sanghyang”-nak hívnak, s ahol a táncosok a tánc közben transzba esnek. Ez is az ördögűzés egy formája, ami órákig, de akár hónapokig is eltarthat. A rituálé csak és kizárólag templomban kerül megrendezésre.
1930-ban, egy német művész, Walter Spies hozta létre ennek a rituálénak egy turisztikai, drámai táncváltozatát, beleépítve a Ramayana eposzt is. A művész együtt dolgozott egy balinéz táncossal, és világkörüli turnéra indultak a Kecak tánccal. Így ismerte meg a világ a Kecak-ot, s azóta vált népszerűvé is.
A ’70-es évek óta a Kecak-ot fejlesztették, módosították. Néhány előadás mára már más történeteteket ad elő a Ramayana-ból és van olyan is, ahol női kórus énekel férfi helyett.
2006-ban, a Tanah Lot sziklatemplomnál tartott “Hatalmas Kecak” előadás során 5000 férfiból álló kórus szerepelt, amivel világrekordot döntöttek.
A Kecak tánc előadások Bali szerte megtalálhatóak a legtöbb helyen, mint a GWK Kulturális Parkban, Ubud városán belül több helyszínen és színpadon is. Ám a legvarázslatosabb helyszín ehhez a különleges előadáshoz mindenképpen az Uluwatu templom óriási sziklái között van, az Indiai-óceán panorámájával, naplementekor.
Részlet a híres Baraka című film egyik jelenetéből, ahol a Kecak táncból mutatnak kis ízelítőt:
